BÁCSALMÁSI MEDOSZ VT. FEGYELMI SZABÁLYZATA

2014.

 

 

 

 

I. fejezet

A Fegyelmi Szabályzat hatálya

1. §

/2/A Fegyelmi Szabályzat hatálya alá a Bácsalmási Vadásztársaság tagjai tartoznak, függetlenül attól, hogy valamely tisztséget viselnek-e.

/2/A vadászok feladatait, jogait és kötelezettségeit különösen meghatározzák:

-   a vadgazdálkodásra, a vadászatra a fegyver tartására és használatára vonatkozó jogszabályok;

-   az egyesületekre vonatkozó jogszabályok;

-   a vadásztársaságok alapszabályai, házi szabályzatai és szabályzatai,

-   a vadásztársaságok területi és vezető szerveinek a jogszabályokkal és szabályzatokkal összhangban álló döntései (határozatai);

/3/Az /2/bekezdésben említett jogszabályok, szabályzatok és határozatok meg nem tartása miatt induló fegyelmi eljárásra e Fegyelmi Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.

A fegyelmi eljárás célja

2.§

A fegyelmi eljárás, illetőleg a fegyelmi felelősségre vonás célja:

a)                                                            a fegyelmi vétséget elkövető vadász bizonyított cselekményével arányban álló fegyelmi büntetés meghozatala, az elkövető visszatartása a jövőbeni hasonló cselekmények elkövetéséről; más vadászoknak fegyelmi vétség elkövetésétől való visszatartása;

b)                                                            a balesetek megelőzése, a vadgazdálkodási, vadászati, fegyvertartási és fegyverhasználati szabályok megtartására való nevelés.

c)                                                           A balesetek megelőzése, a vadászgazdálkodási, vadászati, fegyvertartási és fegyverhasználati szabályok megtartásáról való nevelés.

 

II. fejezet

Fegyelmi vétségek, fegyelmi büntetések

Fegyelmi vétségek

3. §

/1/ Fegyelmi vétséget követ el az a vadász, aki

a)                                                                        A vadgazdálkodásra, vadászatra, a fegyverhasználatra, valamint a lőszer és a fegyver tárolására vonatkozó rendelkezéseket megszegi;

b)                                                                        A vadásztársaság alapszabályának, házi szabályának, szabályzatának előírásait, vagy a vadásztársaság közgyűlésének és intézőbizottságának a határozatait nem tartja meg;

c)                                                                        Választással elnyert megbízatásával, tisztségével visszaél, jogait rosszhiszeműen gyakorolja;

d)                                                                       A vadásztársaság tagjait, testületeit alaptalanul megvádolja;

e)                                                                        A figyelmet, az akaraterőt hátrányosan befolyásoló gyógyszerek, továbbá szeszesital hatása alatt vadászlőfegyvert visel vagy használ;

f)                                                                         A vadásztársaság gazdálkodásával kapcsolatos visszaélést követ el;

g)                                                                        A törvényességi felügyeletet ellátó szervet, annak képviselőjét, jogszerű vizsgálatuk során szándékos magatartásával megtéveszti, a vizsgálat lefolytatásához szükséges adatokat, bizonyítékokat elhallgatja, illetve meghamisítja vagy megsemmisíti.

/2/A fegyelmi vétséget elkövető vadászt fegyelmi eljárás keretében kell felelősségre vonni.

Fegyelmi büntetések

4. §

/1/ A fegyelmi büntetések a következők:

a)írásbeli megrovás;

b)                                                            a saját vadászterületen bizonyos vadfaj lövésétől eltiltás legfeljebb két évre;

c)a saját vadászterületen trófeás vad lövésétől eltiltás legfeljebb öt évre;

d)                                                           a vadászati tisztségtől a választási időszak végéig, de legalább két évre történő eltiltás;

e)a vadászati jog hat hónaptól kettő évig terjedő felfüggesztése;

f)                              kizárás;

/2/    A fegyelmi eljárás során az /1/ bekezdés a/-d/ pontjában felsorolt fegyelmi büntetések közül egyidejűleg több is kiszabható.

/3/    Az /1/ bekezdés b/-e/ pontjában meghatározott fegyelmi büntetés idejének kezdetét és végét az eljáró fegyelmi bizottság a határozat rendelkező részében köteles megjelölni.

/4/    A vadászati jog jogerős felfüggesztése alatt a vadász nem vadászhat, vadászati tisztségre nem választható, vendéget vadászat céljából nem hívhat, és vadászrészt nem kaphat. Kötelezettségei vadásztársaságával szemben változatlanul fennállnak, /tagdíj fizetés, közösségi munkában való részvétel/.

/5/  Az a vadász, akit a vadásztársaságból kizártak, csak kizárást kimondó jogerős határozat meghozatalát követő két év elteltével vehető fel újra a vadásztársaságába.

III. fejezet

Vadászati fegyelmi szervek

5. §

A vadászati fegyelmi szervek a következők:

a)                                                            A vadásztársaság fegyelmi bizottsága;

b)                                                           A vadásztársaság közgyűlése;

A vadásztársaság fegyelmi bizottsága

6. §

/1/    A vadásztársaság közgyűlése – a vezető szervei választásával egy időben – háromtagú fegyelmi bizottságot választ, s egyben a tagok közül megválaszthatják a fegyelmi bizottság elnökét. A fegyelmi bizottság határozatképességéhez legalább három tag jelenléte szükséges.

/2/    A megválasztott fegyelmi bizottsági tagok nem állhatnak sem egymással, sem a vadásztársaság más vezetőivel közeli hozzátartozói kapcsolatban /Ptk.685.§b/pont./

7. §

/1/    A vadásztársaság fegyelmi bizottságának hatáskörébe tartozik a vadásztársasági tagok és tisztségviselők elleni fegyelmi eljárás lefolytatása.

/2/    A kivizsgálás eredményétől függően a vadásztársasági fegyelmi bizottság első fokon saját hatáskörében hoz fegyelmi határozatot és szabja ki a 4.§/1/ bekezdésének a/-f/ pontjaiban meghatározott fegyelmi büntetéseket.

8. §

A fegyelmi ügyben annak a vadásztársaságnak a fegyelmi bizottsága /közgyűlése/ jár el, amelynek a fegyelmi vétséget elkövető vadász a tagja.

9. §

/1/    Elfogultsági kifogás előterjesztése esetén az elfogultság fennállása kérdésében – az érdekelt fegyelmi bizottsági tag meghallgatása után – az intéző bizottság dönt, amely döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. A fegyelmi bizottság egy tagjának elfogultsága esetén a fegyelmi bizottság többi – nem elfogult – tagja jár el.

/2/    Ha a fegyelmi bizottság több tagjával kapcsolatban merül fel az elfogultság gyanúja, az intézőbizottság ideiglenesen megbízhatja az eljárásban való közreműködéssel a vadásztársaság más tagját /tagjait/ is, a vizsgálatot azonban ez esetben is a fegyelmi bizottság elnöke vezeti.

/3/    Ha az adott ügyben a fegyelmi bizottság elnöke érintett vagy elfogult, a fegyelmi eljárás lefolytatására csak a vadásztársaság intézőbizottságának – az elnökön kívüli – tagja jelölhető ki.

10. §

A fegyelmi bizottság elnöke köteles tájékoztatni a vadásztársaság elnökét és soron következő közgyűlését a fegyelmi bizottság által hozott fegyelmi határozatokról.

IV. fejezet

A fegyelmi eljárás

Az első fokú eljárás szabályai

11. §

/1/    Fegyelmi eljárást bárki kezdeményezhet, elrendelni azonban csak alapos gyanú alapján szabad.

/2/    A fegyelmi eljárást a vadásztársaságnál a vadásztársaság elnöke, az elnök ellen fegyelmi eljárást a közgyűlés rendeli el. Az elrendelő iratban meg kell jelölni azokat a tényeket és körülményeket, amelyek a fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúját alátámasztják.

/3/    A fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult – a vadászattal összefüggő fegyelmi vétség gyanúja esetén – baleset megelőzési célzattal az elrendeléssel egyidejűleg legfeljebb harminc napra az érintett tag vadászati jogait felfüggesztheti.

12.§

/1/    A fegyelmi eljárás megindítását megelőzően vizsgálni kell, hogy az adott cselekmény nem évült-e el. Elévült a cselekmény, ha

a)                              a fegyelmi vétség elkövetése óta egy év már eltelt, vagy

b)                              a fegyelmi vétség elkövetéséről a fegyelmi jogkör gyakorlójának több mint három hónapja tudomása van.

/2/ Ha a fegyelmi eljárás alapját képező ügyben  szabálysértési eljárás indult, az elévülés a szabálysértési eljárás jogerős befejezésékor kezdődik.

13. §

/1/    Az ügyben eljáró fegyelmi bizottság az elrendelést követő tizenöt napon belül írásban – az indokok megjelölésével – értesíteni köteles a fegyelmi eljárás megindításáról az eljárás alá vont személyt és egyben tárgyalást kitűzni. Az erről szóló értesítésnek a tárgyalás napját legalább nyolc nappal meg kell előznie.

/2/        A tárgyalásra meg kell hívni az eljárás alá vont személyt, esetleges jogi képviselőjét, úgyszintén – szükség szerint – azokat, akiknek a fegyelmi vétség elkövetéséről közvetlen tudomásuk van. Be kell szerezni a cselekménnyel kapcsolatos és fellelhető egyéb bizonyítékokat /okiratokat, jegyzőkönyveket, stb./ is.

14.§

/1/    A fegyelmi ügy tárgyalásán az eljárás alá vont személy elé kell tárni a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló tényeket és körülményeket, és módot kell neki adni arra, hogy észrevételeit, védekezését szóban vagy írásban előterjeszthesse.

/2/    A fegyelmi bizottság köteles lehetővé tenni, hogy a fegyelmi eljárás alá vont személy a tárgyalás egész időtartama alatt – kivéve a határozathozatalt megelőző zárt tanácskozást – jelen legyen, a fegyelmi bizottság elnökének engedélyével a tanúkhoz kérdéseket intézhessen, a tanúvallomásokra és egyéb bizonyítékokra észrevételt tegyen.

/3/    Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy védekezésében – név és lakcím megjelölésével – tanúkat jelent be, e személyeket a fegyelmi bizottság – szükség esetén a tárgyalás elnapolásával – köteles a tárgyalásra meghívni, amennyiben ez a valóságos tényállás felderítése érekében szükségesnek mutatkozik.

/4/    A bizonyítás – kivételesen indokolt esetben – a fegyelmi bizottság elnöke vagy az általa ezzel megbízott bizottsági tag által is felvehető. A fegyelmi eljárás alá vontat ennek a helyéről és időpontjáról is legalább nyolc nappal előbb értesíteni kell.

15. §

/1/    A fegyelmi eljárás lefolytatását és a határozat meghozatalát nem akadályozza, ha az eljárás alá vont a szóbeli meghallgatáson bizonyítható előzetes értesítés ellenére nem jelenik meg és távollétét nem menti ki.

/2/    Az eljárás során megtartott minden tárgyalásról és bizonytás-felvételről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben a tanúvallomásokat, valamint az eljárás alá vont személy szóbeli előterjesztéseit és nyilatkozatait fel kell venni. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az eljáró fegyelmi szerv megnevezését, a meghallgatás helyét, idejét, a jelenlévő személyek nevét és az eljárás tárgyát.

/3/    A tanúk vallomásait, valamint az eljárás alá vont nyilatkozatait e személyekkel alá kell íratni. A jegyzőkönyv több oldalára kiterjedő vallomás, illetőleg nyilatkozat esetén valamennyi oldalt alá kell íratni. Ha az említettek az aláírást megtagadják, ezt a tényt, valamint ennek okát is fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben.

/4/    A jegyzőkönyvet a fegyelmi bizottság jelenlévő tagjai és a fegyelmi eljárás alá vont is köteles aláírni.

16.§

/1/    Az első fokú fegyelmi eljárást az elrendeléstől számított harminc napon belül be kell fejezni. E határidő rendkívül indokolt esetben további harminc nappal meghosszabbítható.

/2/    A vadásztársaság fegyelmi bizottsága az ügy kivizsgálása után döntést hoz.

/3/    A fegyelmi döntéseket a fegyelmi szervek szótöbbséggel hozzák.

17. §

/1/    Ha a fegyelmi eljárás eredményeként a fegyelemsértés nem bizonyosodott be, az eljárást „bizonyítékok hiányában”, ha az eljárás alá vont fegyelmi vétséget nem követett el, „fegyelmi vétség hiányában”, illetve ha a vizsgálat közben derül ki, hogy a fegyelmi vétség elévült, az eljárást „elévülés” címén meg kell szüntetni. Erről a fegyelmi eljárás alá vontat írásbeli határozattal értesíteni kell.

/2/    Ha a cselekmény etikai vétség – Megyei Kamara

/3/    Ha az eljárás során a fegyelmi vétségnek a fegyelmi eljárás alá vont személy által történt elkövetése egyértelműen bebizonyosodott, az eljáró fegyelmi bizottság határozatot hoz, amelyben a 4. §-ban meghatározott büntetések valamelyikével sújtja az elkövetőt. 

18.§

A határozatot tizenöt napon belül írásba kell foglalni és annyi példányban kell elkészíteni, hogy abból valamennyi érdekelt kapjon. Az írásba foglalt határozatot a fegyelmi bizottság elnöke írja alá és egyúttal gondoskodik annak elküldéséről.

19.§

A fegyelmi határozat bevezető részből, rendelkező részből és indoklásból áll.

a)      A bevezető rész tartalmazza

-   az eljáró fegyelmi bizottság megnevezését,

-   a határozathozatal idejét,

-   az eljárás alá vont személy adatait.

b)                                                            A rendelkező rész tartalmazza

-   a megállapított fegyelmi vétség megjelölését,

-   a fegyelmi szabályzat meghatározott pontjára hivatkozással a kiszabott fegyelmi büntetést,

-             a jogorvoslati /fellebbezési/ lehetőséget, annak határidejét és azt, hogy a fellebbezést hol kell benyújtani.

c)      Az indoklás tartalmazza

-   az eljárás során egyértelműen bizonyított tényeket és körülményeket, az elkövetett cselekmény rövid leírását,

-   az eljárás alá vont által felajánlott, de nem a fegyelmi bizottság által nem foganatosított bizonyítási cselekményeket, az elutasítás indokának megjelölésével,

-   a súlyosító és enyhítő körülményeket.

20. §

Az írásban foglalt fegyelmi határozatot meg kell küldeni az eljárás alá vontnak, az érintett vadásztársaság intézőbizottságának, az esetleges sértettnek.

21. §

/1/    Ha a fegyelmi eljárás során bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja merül fel, a fegyelmi bizottság elnöke erről köteles értesíteni a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosultat, aki a rendelkezésre álló konkrét bizonyítékok megjelölésével köteles bejelentést tenni a területileg illetékes rendőri vagy ügyészi szervnek.

/2/    A jogerős fegyelmi határozatot a vadásztársaság legközelebbi közgyűlésén teljes egészében ismertetni kell.

 

A fellebbezési eljárás szabályai

22. §

/1/    A fegyelmi bizottság határozata ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezni lehet a vadásztársaság közgyűléséhez. Fellebbezhet az eljárás alá vont, valamint az eljárás megindítására jogosult személy is.

/2/    A fellebbezést az első fokon eljárt fegyelmi szervnél kell írásban benyújtani.

/3/    A fellebbezést a vadásztársaság fegyelmi bizottsága az összes irattal és bizonyítékkal együtt köteles tizenöt napon belül az ügy másodfokú elbírálására jogosult közgyűléshez felterjeszteni.

23. §

/1/    Ha a fegyelmi bizottság azt észleli, hogy a fellebbezés elkésett, ezt köteles jegyzőkönyvben megállapítani és a fellebbezést - /2/ bekezdésben meghatározott eseten kívül – elutasítani. Az elutasító döntés ellen önálló fellebbezésnek van helye.

/2/    Ha a fellebbező - az elkésett fellebbezésének benyújtásával egyidejűleg – mulasztást igazolja, a fegyelmi bizottság köteles a fellebbezést, az igazolási kérelmet, valamint az eljárás teljes iratanyagát nyolc napon belül felterjeszteni döntés végett a közgyűléshez. A közgyűlés ebben az esetben először igazolási kérelem tárgyában dönt, majd annak elfogadása esetén teszi meg a szükséges intézkedéseket a fegyelmi ügy másodfokú tárgyalására.

24. §

/1/    A közgyűlés az iratok kézhezvételét követő /igazolási kérelem esetén annak elfogadását követő/ harminc napon belül köteles az ügyben tárgyalást tartani és érdemi határozatot hozni.

/2/    A vadásztársasági közgyűlésnek a fegyelmi ügy tárgyalását külön napirendi pontként kell a közgyűlésre szóló meghívóba felvennie. A közgyűlésen a fegyelmi ügy kivizsgálásáról a fegyelmi bizottság elnöke tesz jelentést, majd részletesen indokolja a fegyelmi bizottság határozatát.

/3/    A fellebbezésnek a fegyelmi büntetés végrehajtására halasztó hatálya van.

25. §

/1/    A közgyűlésre a fegyelmi eljárás alá vont vadásztársasági tagot is meg kell hívni, aki a közgyűlésen a védekezést előterjesztheti, illetve akinek a vadásztársaság tagjai kérdéseket tehetnek fel. A közgyűlésre igazolhatóan szabályszerűen meghívott, eljárás alá vont távolléte nem akadálya annak, hogy ügyében a közgyűlés döntsön.

/2/    A közgyűlésre továbbá – szükség esetén – meg lehet hívni újabb tanúkat, szakértőket, és további bizonyítás-kiegészítés is foganatosítható.

26.§

/1/    A közgyűlés az első fokon kiszabott fegyelmi büntetést enyhítheti vagy súlyosíthatja. A fegyelmi büntetés azonban nem súlyosítható, ha csak a fegyelmi vétséget elkövető jelentett be fellebbezést.

/2/    Ha fellebbezést a közgyűlés alaptalannak találja, azt – az első fokú határozat hatályban tartása mellett – elutasítja.

/3/    Ha az első fokú eljárás során jelentős eljárási szabályszegés történt, továbbá ha további nagy terjedelmű bizonyítás vagy az eljárás megismétlése mutatkozik szükségesnek, a közgyűlés az első fokú határozatot hatályon kívül helyezheti és a fegyelmi bizottságot új eljárásra utasíthatja. Ebben az esetben a hatályon kívül helyező határozatnak tartalmaznia kell az első fokú döntés ismertetését, a hatályon kívül helyezés okait, továbbá az új eljárásra vonatkozó utasításokat.

/4/    A közgyűlés által tartott tárgyalásra, valamint a másodfokú fegyelmi határozat tartalmára egyebekben a 14. és 15. §-ban, illetőleg a 19. §-ban foglaltak az irányadók.

27. §

/1/    A közgyűlés határozatát tizenöt napon belül írásba kell foglalni, és az érdekelteket a határozat egy példányának megküldésével értesíteni kell. Az írásban foglalt határozatot a közgyűlés elnöke írja alá.

/2/    A másodfokon hozott fegyelmi határozat jogerős, ellene további fellebbezésnek helye nincs.

V. fejezet

Vegyes rendelkezések

A fegyelmi határozat kijavítása

28. §

A fegyelmi szerv a határozatát hibás névírás, szám vagy számítási hiba vagy hasonló nyilvánvaló elírás esetén hivatalból is bármikor kijavíthatja.

Mentesülés a fegyelmi büntetés hátrányos
következményei alól

29. §

/1/    A vadász mentesül a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól írásbeli megrovás esetén a határozat jogerőre emelkedésével, más büntetés esetén a fegyelmi büntetés letöltésével, kizárás esetén pedig akkor, ha a határozat jogerőre emelkedésétől két év eltelt.

/2/    Ha a fegyelmi büntetés hatály alatt álló vadásszal szemben újabb jogerős fegyelmi büntetést szabtak ki, a korábbi büntetés alóli mentesülés időtartama az újabb fegyelmi büntetés kiállásáig meghosszabbodik. A mentesülésig a vadász a súlyosabb fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

A fegyelmi szervek törvénysértő határozatainak

Bíróság előtti megtámadása.

30. §

/1/    A jogerős fegyelmi határozatot – amennyiben az törvénysértő a vadásztársaság bármely tagja a tudomásra jutástól számított harminc napon belül a bíróság előtt megtámadhatja.

/2/    A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja meg, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

Hatályba léptető rendelkezés

 

31. §

 

E Fegyelmi Szabályzat a 2014. december 07. napján lép hatályba. Rendelkezéseit az ezt követően elrendelt fegyelmi eljárásokban kell alkalmazni.

A jelen Fegyelmi Szabályzatot a Bácsalmási MEDOSZ Vadásztársaság közgyűlése a 2014. december 06. napján tartott ülésen állapította meg.

                  ___________________                                       _____________________

             

       VT elnök                                                     jegyzőkönyvvezető

                  ___________________                                       _____________________

                                     

                           jkv. hitelesítő                                                      jkv. hitelesítő

 
/